Nem is tudom igazán,hogy mivel és hogyan kezdjem el beszámolómat...ma mentem forgalmi vizsgára,de sajnos megbuktam.Ez mind köszönhető volt a figyelmetlenségemnek,rosszullétemnek és a melegnek-a bukásomat leginkább az utolsó kettőnek köszönhetem.Titkos vágyam volt az,hogy elsőre átmenjek és hogy hamarosan vezethessem a peugeot-ot,de sajnos a meleg kifogott rajtam...hiába,az emberi szervezet nem a 31 fokos kinti,és a kocsiban levő 35 fokhoz van hozzászokva.Mindenesetre pár óra gyakorlás után megint mehetek-remélem akkor már sikeresebb leszek.Nagyon jó lenne...
Más téma...ez kicsit nehéz is,de pont olyan problémáról van szó,amivel szerintem minden fiatal küzd hosszú ideig-ez pedig a szülő-gyerek kapcsolat...abban is a nehezebbik fajta,az apa-lánya kapcsolat.Nagyon sokszor van úgy,hogy nehezen jön ki a két fél,veszekedések vannak,csiszolódnak egymáshoz....de valamikor ez már vagy unalmassá válik,vagy pedig egyszerűen nagyon nehéz legyűrni a problémákat.Persze egy szülő-gyermek kapcsolatban a korkülönbség is zavarható tényezővé válhat-ez akaratlanul is kiütközhet.Mindenesetre nem mondom,én is elég nehéz helyzetben vagyok apámmal kapcsolatban.Különösebben nincsen vele gondom,csak annyi,hogy nem úgy jövünk ki egymással,ahogy talán kellene.Mind a ketten rohanunk,el vagyunk foglalva a saját kis dolgainkkal és nagyon sokszor-talán túlságosan is gyakran-előfordul az,hogy nem törődünk a másik magánéletével,vagy a lelki életével...egyszerűen elsuhanunk felette.Igaz,alapból nehéz beszélni komolyabb dolgokról,de akkor méginkább nehezebb,ha a két fél más nézeteket vall,másak a meglátásaik...De talán a legeslegnehezebb az egészben a távolság.Az idő suhanásával együtt a távolság is növekedhet két ember között....persze ez nem jó dolog,főleg akkor,ha egy háztartásban élnek.De hogyan lehet az ilyen helyzeteket igazán jól megoldani?!Hogyan lehet úgy megfordítani a dolgot,hogy mind a két fél meg legyen elégedve?!Nehéz kérdés,mindenesetre szeretném én is megoldani az ilyen helyzeteket,mint bárki más.Remélem így vagy úgy,de sikerrel járok...nem akarok úgy élni,hogy azt higyjék rólam,hogy igazából nem érdekel a másiknak az élete,lelki világa...majd Isten megsegít.
...
2007.05.24. 17:12 - Fruzsucu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://fruzsucu.blog.hu/api/trackback/id/tr8486592
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
